Vertán János birtokos fiaként, 1813. szeptember 23-án született Gyergyószentmiklóson. A gimnáziumot Nagyváradon kezdte, majd Budapesten fejezte be. A jogi egyetemet (1833-ban) és az ügyvédi diplomát (1837-ben) is a fővárosban szerezte meg. 1837-től Szombatságon lakott, ahol a megyei közgyűlés életében élénken részt vett és mindig a szabadelvű párt színeiben dolgozott. 1848-ban Bihar megye a magyarcsékei kerület szolgabírájává választotta, de a szabadságharc előrehaladtával a bihari szabadcsapathoz szegődött és századosként a haza ügyét szolgálta. A fegyverletétel után rövid ideig ismét szolgabíró volt, de szabadelvűsége miatt üldöztetésnek volt kitéve. 1861-ben a magyar-csékei kerület ismét országgyűlési képviselőnek választotta a szabadelvű párt színeiben. Még ebben az évben Kunágotára költözött, majd 1864-ben Battonyán is birtokot vásárolt. Az Aradon megjelent Alföldnek lelkes munkatársa volt, az Egyetértésben is gyakran jelent meg cikke.
Főbb munkái:
- A nemzetiségi kérdés Magyarországban – Szombatsági.
- Politikai kérdések és tanulmányok – Kunágoti, Kiadva: Arad, 1862.
- A képviseleti és önkormányzati rendszer, vonatkozva hazánkra – Kunágoti, Kiadva: Arad, 1865.
- A jövő nemzetisége – cikksorozat, Kunágoti, Kiadva: Arad, 1868.
- Hagyatékom Etele, Jenő és Csaba fiaimnak – Budapest, 1875.
1879. március 26-án hunyt el battonyai birtokán.