Felhős

21°C

Felhős

Szél: 11.27 km/h

Ma 2017. szeptember 19. kedd van.
Köszöntjük kedves Vilhelmina, Dorián nevű látogatóinkat!
A Nap kel 05:32-kor, nyugszik 17:55-kor.

Hírességeink

Angyal István - '56-os forradalmár

’56-os forradalmár 1928. október 14-én született Magyarbánhegyesen egy kisiparos-kereskedő család harmadik gyermekeként. Négy polgári osztályt végzett, de tanulmányait zsidó származása miatt nem folytathatta. 1944-ben a nácik Auschwitzba hurcolták édesanyjával és az egyik nővérével együtt, akik a táborban meghaltak. (Nővérét szökési kísérlet miatt az egész tábor szeme láttára akasztották fel.) Hazatérése után a kommunista eszmék híve lett, bár soha nem lépett be a pártba. A Horthy-rendszer igazságtalanságai, a fasizmus szörnyűségei hozzájárultak ahhoz – mint sok különböző társadalmi réteghez tartozó kortársánál -, hogy lelkes támogatója lett az új, világmegváltó ideológiának, amely humanisztikus elveket, a nemzeti és faji megkülönböztetés, az osztályelnyomás megszüntetését hirdette. Leérettségizett, majd 1947-ben felvételt nyert a bölcsészkarra (magyar-történelem szakra), de 1949-ben a Lukács-vita kapcsán eltávolították onnan, mivel több felszólalásában szolidaritást vállalt a megtámadott filozófussal.

Bessenyei Antal - pedagógus, festőművész

Az erdélyi Pujon született 1920. december 5-én. Édesapja Budapesten dolgozott, ezért már néhány hetes korában Magyarbánhegyesre került a nagyszüleihez. Tavasztól-őszig Budapesten volt, télen Magyarbánhegyesen. 1927-ben – édesapja nyugdíjba menetele után – költöztek végérvényesen Magyarbánhegyesre. Elemi iskoláit is itt végezte. Eleken polgári iskolába, majd Békéscsabán gimnáziumba járt.

Öt évig tanult Szegeden, a tanítóképzőben 1937-től 1942-ig, ezután 3 évig katona volt, majd 1945-1949 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei: Boldizsár Iván és Pór Bertalan. Alapító tagja volt a Dési Huber István Képzőművész Népi Kollégiumnak.

1946. február 1-én – mivel szénszünet volt a főiskolán – újjáalakította községünkben a cserkészcsapatot, melyet 1955-ig társadalmi munkában vezetett. Helytörténettel is foglalkozott: egy falumúzeum megalakításán fáradozott tanítványaival. Gazdag helytörténeti gyűjteményének nagy része elveszett.

Lantos Sándor - festőművész

1912. február 2-án született Magyarbánhegyesen. Aradon tanulta a címfestészetet. A tanuló évei alatt már vállalta templomok festését Petrosen és Lupén, a mai Románia területén. 1928-ban Munkácsy: Siralomház festményének reprodukciójáért oklevelet kapott.

1941-1944. és 1945-1947. között végezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát Budapesten. 1949-ben festette az újkígyósi templomban a szobrokat és az oltárt, de több, hasonló munkát is végzett a megyében. A munkái után kapott pénzből mégsem tudta magát és családját eltartani, ezért címtábla-festéssel is foglalkozott. Szabad idejében portrékat, csendéleteket és tájképeket festett.

Mály Gerő - színész, komikus

Székelyudvarhelyen született 1884. augusztus 1-én. Solymosi Elek színiiskolájában tanult. Pályáját 1903-ban Kárpáthy György társulatában kezdte. Budapesten a Vígszínkörben és az Angol Parkban játszott. 1913-ban a Pesti, 1915-től 1920-ig az Apolló kabaréban játszott, 1918–1920 között a Fasor Kabaré tagja volt. 1919–20-ban az Apollóban rendezőként is dolgozott. 1921-ben a Városi, 1923–24-ben a Belvárosi és az Andrássy úti Színházban játszott. 1924-től 1937-ig elsősorban a Vígszínházban szerepelt. 1927-ben és 1930-ban a Magyar, 1929-ben és 1931–32-ben a Belvárosi, 1930-ban a Budapesti Színházban is fellépett. 1932–33-ban a Magyar, 1935–36-ban a Royal Színház tagja volt. 1937-ben a Pesti Színházban kapott szerepet. 1946-ban az USA-ba emigrált. 1950-ben közreműködött a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű hangjátékaiban. Komikus szerepekben vált népszerűvé, de a tragikomikus és tragikus sorsú alakokat is eredetien, sok ötlettel, realista stílusú játékkal formálta meg. A magyar filmek népszerű zsánerfigurája volt, de amerikai karrierje nem sikerült.

Szekrényi Lajos - plébános, költő, műfordító

1858. júlis 26-án született Szegeden. 1881-ben szentelték pappá. Hittanár 1883-tól Fehértemplomban, 1885-től Szegeden, majd plébános 1891-től Újváron, 1895-től Mándon, 1896-tól Magyarbánhegyesen. 1891-től a Szent István Társulat tagja. 1897-ben kilépett az egyházi rendből és gazdálkodó lett. Volt birtoka ma a Békés Megyei Fogyatékos és Pszichiátriai Betegek Otthonának ad helyet.

A római katolikus templomhoz csatlakozó paplakban élt a XIX-XX. század fordulóján. Jeles műfordító volt, aki saját költségén jelentette meg köteteit. Többek között ő ültette át magyarra a lengyel klasszikus, Nobel-díjas Sienkiewicz Quo vadis és a Kislovag című regényeit, vagy Wallace Ben Hur-ját, amelyből világsikert aratott film is készült.

Később Kassára költözött családjával, ott is hunyt el 1915. április 18-án.

Tompa Ádám - iskolai igazgató

1899. augusztus 27-én született Almáskamaráson. Iskolai tanulmányai után, 1919. elején Kürtösön helyezkedett el tanítóként.

1919. október 1-én Makón jelentkezett a tanfelügyelőségnél, ahonnan Kunágotára helyezték. Itt nem tudta elképzeléseit valóra váltani, ezért kérte kihelyezését egy tanyai iskolába. 1920. április 8-án Nágelpusztára került, ahol két évig tanított feleségével együtt, majd 1922. szeptember 5-én Bírópusztára került.

1939. október 9-én Magyarbánhegyesre helyezték: iskolaigazgató és körzeti iskolafelügyelő volt. Jó szándékú, kellemes modorú, átlagon felüli képességű munkatársak közé került, akikkel nem csak jól lehetett dolgozni, hanem kitűnő eredményeket is el lehetett érni.

Links to Best Bookmaker Bet365 it The UK