Felhős

21°C

Felhős

Szél: 11.27 km/h

Ma 2017. szeptember 19. kedd van.
Köszöntjük kedves Vilhelmina, Dorián nevű látogatóinkat!
A Nap kel 05:32-kor, nyugszik 17:55-kor.

Büszkeségeink

Bartha János – birtokos

1882-ben született Magyarbánhegyesen. Állandóan gazdálkodással foglalkozott, de élénken részt vett a település társadalmi és közigazgatási életében is. A világháború idején negyvenkét hónapot töltött az orosz és az olasz fronton. Kitüntetései: kis ezüst és bronz vitézségi érem, koronás érdemkereszt és Károly csapatkereszt. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a község képviselőtestületének. Az olvasókör háznagya, a népbank pénztárosa, igazgatósági tagja, majd elnöke, az iskola-gondnokságnak és a testnevelési bizottságnak hivatalból kinevezett tagja volt.

Borostyán Lajos – gyógyszerész

1892-ben született Nagyszénáson. Középiskoláit Szentesen, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Előbb Orosházán, később Budapesten dolgozott gyógyszerészsegédként, ezután egyéves önkéntesi szolgálatot teljesített. Az első világháborúban előbb az orosz fronton szolgált kórházvonatokon, majd a boldogasszonyi fogolytábor gyógyszertárában teljesített egészségügyi szolgálatot. Leszerelése után Orosházán dolgozott 1921-ig. Ekkor megvette magyarbánhegyesi gyógyszertárát, melyet hosszú éveken át vezetett. Választmányi tagja volt az Országos Gyógyszerész Egyesület szegedi kerületének és elnöke volt a zsidó hitközségnek.

Dr. Fülöp Sándor – községi orvos

1896-ban született Kunágotán. Középiskoláit Félegyházán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1921-ben a gyulai kórházban volt segédorvos, 1922-ben Magyarbánhegyesre választották meg községi orvosnak. A világháborúban 14 hónapig teljesített frontszolgálatot. Tagja volt a község képviselőtestületének, a levente egyesületnek és a testnevelési bizottságnak. Tevékenyen részt vett a település társadalmi és kulturális életében.

Dr. Mándy Pál – földbirtokos

1886-ban született Budapesten. Középiskoláit Aradon, főiskoláit Kolozsváron és Budapesten végezte. 1905-ben vette át fivérével együtt az örökölt földbirtok gazdasági vezetését. Tagja volt a község képviselőtestületének.

Dr. Spaller Lajos – községi orvos

Fiatalon, még az 1920-as években került a falunkba. Egy egész életen át gondoskodott a betegekről, fáradságot, időt nem kímélve. A sürgős esetekhez azonnal, gyalogosan indult még a falu legtávolabbi pontjára is és néhány percen belül oda is ért. Sokszor így sikerült életeket megmentenie.

Farkas Ferenc – községi bíró

1862-ben született Magyarbánhegyesen. Itt végezte iskoláit, utána pedig évtizedekig községünket szolgálta bíróként, s emellett gazdálkodással is foglalkozott. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és az iskolagondnokságnak.

Ferenczy Antal - malomtulajdonos

1869-ben született Feketegyarmaton. Iskoláit Világoson végezte, ahol a molnármesterséget is megszerezte. 1908-ban költözött Magyarbánhegyesre, ahol évtizedekig a malomüzem működtetésével foglalkozott. A római katolikus egyháztanács és a Népbank igazgatósági tagja volt.

Gáspár Frigyes – iskolai igazgató

1877-ben született Nagyatádon. Középiskolát Nagykanizsán, a tanítóképzőt Csáktornyán és Esztergomban végezte. 1901-ig a budapesti Klotild szeretetházban dolgozott családfőként, majd a dobsina-gölnicvölgyi állami iskolához nevezték ki tanítónak, ahol a magyarosításban ért el fényes eredményeket, melyet a vármenye pénzjutalommal honorált. 1906-ban az Arad megyei Simonyifalvára, 1915-ben Nagyhalmágyra helyezték át, ahonnan 1919-ben Csanád vármegyébe jött át és Mezőkovácsházán nyert beosztást. Magyarbánhegyesen 1923-ban lett állami iskolai igazgató. A vármegyei tanító egyesület alelnöke, római katolikus kántor volt és több éven át munkatársa volt a Néptanítók lapjának.

Kiss Vendel – birtokos

1852-ben született Tornyán. Iskoláit Battonyán végezte, majd kitanulta a kovácsmesterséget. 1882-től önállóan gazdálkodott, de emellett tagja volt a község képviselőtestületének. A közművelődési olvasókör elnöke, illetve tíz éven át elöljáró pénztárnok és közgyám volt.

Molnár Aladár – körállatorvos

1881-ben született Budapesten, iskoláit is itt végezte. 1903-ban megválasztották Magyarbánhegyesre körállatorvosnak. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának, a község képviselőtestületének és az iskola-gondnokságnak, a levente egyesület alelnöke volt.

Tarján László és Tarján Lászlóné, akik mindketten egy életen át tanítottak Magyarbánhegyesen

Tarján László, szül.: Bp. Sashalom, 1909.febr.18-án – 1941-től 1973-ig Magyarbánhegyesen tanított nyugdíjazásáig.

A kezdeti időben, mint magyar-történelem-ének szakos szaktanító és kántor dolgozott.

Később, elvégezve a szegedi Tanárképző Főiskola magyar-történelem tanári szakát, majd magyar–történelem szakos tanári kinevezést kapott.

Ezt követően, magas színvonalú pedagógiai és népnevelői munkája elismeréseként szakfelügyelői munkával bízták meg.

1963-tól megyei vezető szakfelügyelő, majd 1969-től a Megyei Továbbképzési Kabinet vezető helyettese lett.

Tassy János – iskolai igazgató

1934-ben született Magyarbánhegyesen egy nyolcgyermekes családban. Édesapja cipész, édesanyja háztartásbeli volt. Középiskoláit Makón végezte ösztöndíjaskéntt, felsőfokú tanulmányait Szegeden folytatta. 1956-ban általános iskolai tanári oklevelet, 1968-ban középiskolai tanári oklevelet szerzett a József Attila Tudományegyetemen. 1963-1967-ben megyei általános- és középiskolai szakfelügyelő, majd 1967-1973 között igazgató volt. 1979-1984-ben a mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium igazgatójaként tevékenykedett. 1984-től 1994-ig a magyarbánhegyesi általános iskola igazgatójaként érte 60 éves korában a halál. Kitüntetései: 1975. – Oktatásügy Kiváló Dolgozója, 1988. – Kiváló Munkáért.

Telbisz Ottomár – földbirtokos

1884-ben született Őscsanádon. Középiskoláit Szegeden és Budapesten, a gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte. 1906-ban költözött Magyarbánhegyesre és 1908-tól 1918-ig, haláláig vezette apja birtokát. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának, Magyarbánhegyes képviselőtestületének, az Őscsanádi Takarékpénztár, a Magyarbánhegyesi Takarékpénztár és Áruforgalmi Rt. igazgatóságának.

Vertán Emil – sebész főorvos

1883. augusztus 13-án született Kézdivásárhelyen. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte, ahol 1907-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután a kolozsvári sebészeti klinikán műtőnövendék volt. Közben ausztriai, svájci és németországi tanulmányúton járt. 1911-ben Pécs városi kórházában műtőalorvos lett, 1917-ben Pécs városának kórházi sebészeti főorvosává nevezték ki. 1924-ben a pécsi tudományegyetem gyermekklinikáján a sebészeti osztály vezető főorvosa volt haláláig. 1930-ban magántanárrá képesítették. A Janus Pannonius Társaság alapító tagja volt. 1939-ben egészségügyi főtanácsos lett. Számos sebészeti tárgyú dolgozata jelent meg. Foglalkozott a porított bórsavnak, mint antiszeptikumnak alkalmazásával gennyes hasűri folyamatoknál és pajzsmirigykészítmények gyógyhatásának megállapításával: F. m. Szárított pajzsmirigykészítményeknek, amelyek az összes hormonokat tartalmazzák, gyógyhatása a strúmákra (Bp., 1938).

Vertán Endre – ügyvéd, hivatalnok, országgyűlési képviselő

Vertán János birtokos fiaként, 1813. szeptember 23-án született Gyergyószentmiklóson. A gimnáziumot Nagyváradon kezdte, majd Budapesten fejezte be. A jogi egyetemet (1833-ban) és az ügyvédi diplomát (1837-ben) is a fővárosban szerezte meg. 1837-től Szombatságon lakott, ahol a megyei közgyűlés életében élénken részt vett és mindig a szabadelvű párt színeiben dolgozott. 1848-ban Bihar megye a magyarcsékei kerület szolgabírájává választotta, de a szabadságharc előrehaladtával a bihari szabadcsapathoz szegődött és századosként a haza ügyét szolgálta. A fegyverletétel után rövid ideig ismét szolgabíró volt, de szabadelvűsége miatt üldöztetésnek volt kitéve. 1861-ben a magyar-csékei kerület ismét országgyűlési képviselőnek választotta a szabadelvű párt színeiben. Még ebben az évben Kunágotára költözött, majd 1864-ben Battonyán is birtokot vásárolt. Az Aradon megjelent Alföldnek lelkes munkatársa volt, az Egyetértésben is gyakran jelent meg cikke.

Vertán Endre – ügyvéd, jogi doktor

1864-ben Tordán született, középiskoláit is itt végezte, a jogot pedig Kolosváron tanulta ki. Tanulmányainak befejezése után szülővárosában ügyvédkedett és tevékeny részt vett a közéletben, a megye egyik vezéralakja: vármegyei bizottsági tag volt. Évekig a függetlenségi párt elnökeként dolgozott, több közérdekű egyesületet alapított. Az 1901. általános választás alkalmával Torda kerülettől nyert mandátumot függetlenségi (Kossuth-) programmal. 1901-ben az összeférhetetlenségi bizottság tagja volt, később kerülete ismételten megválasztotta képviselőnek. A ház egyik jegyzője is volt. 1910-től Justh Gyula pártján volt és a közoktatásügyi bizottság tagjaként dolgozott. A házban többször felszólalt, kivált erdélyi ügyekben.

Vertán Etele – földbirtokos

1848. március 4-én született Szombatságon. A gimnáziumot Aradon végezte, majd jogot tanult Budapesten. Ezután gazdálkodásba fogott Battonyán. Politikával is foglalkozott: elnöke volt a kerületi függetlenségi és 48-as pártnak, Justh-párti programmal képviselőnek választották.

Links to Best Bookmaker Bet365 it The UK